MTK legendárium | 345. rész

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. A megtalált boldogság.

Az MTK-alapító sógornői a Ramazetter lányok – akárcsak a feleség – igazi impulzív tehetségeknek számítottak. Izabella 1856-ban született Veszprémben. Ugyancsak szép és különleges művészi hajlamokkal megáldott gyermeke volt Ramazetter Károly nyomdatulajdonosnak, ki a Bécsi Zeneakadémia ének- és zenei szakát végezte 1879. szeptember 9-től 1882-ig. Életével kapcsolatban további adatok nem állnak rendelkezésünkre, így nem zárhatjuk ki külföldi letelepedését.

Ramazetter Károly legsikeresebb, nemzetközi szinten jegyzett gyermeke, ötödikként született Veszprémben, és a keresztségben a Laura Emília Jolán nevet nyerte, melyek közül még külföldi színpadokon is kizárólagosan a magyar Jolán alakot használta.

Alapiskoláit Pécsen végezte, és minden bizonnyal itt tette le az érettségi vizsgát is. Előadói tehetsége már korán megmutatkozott, így nem lehetett kérdéses a színipálya iránti vonzalma. Atyja – Árpád bátyjának elvetélt vándorszínészi próbálkozása ellenére sem – gördített akadályt a tehetséges leány útjába.

Első ismert megnyilvánulására 1871. november 24-én, tizenkét esztendős korában került sor Pécsen, hol a Nőegylet „Igen fényes sikerű hangversenyt rendezett, Pécsett alig volt még jobbsikerű hangverseny.” 

A színházban megrendezésre került esemény Jolán életében vélhetően mérföldkőnek számított, hisz talán itt nyílt először alkalma igazi színházi körülmények között, igazi közönség előtt színpadra lépnie. Ennek megfelelően remekelt s már gyermekként sikerült felhívnia magára a figyelmet: „Ramazetter kisasszony Benedek A. „Hajótörés a tengeren” című költeményét élénken, érzéssel szavalta.”

Öt esztendő múltán, 1876-ban a tizenhét éves leányt, már Budapesten találjuk, hol a Színészeti Tanoda drámai osztályának vált növendékévé, és tehetsége révén az első pillanatokban sikerült kitűnnie társai közül.

Legelső sikerét kiemelkedő közegben, Liszt Ferenc szemei előtt aratta, hol jelen volt még a világhírű osztrák zongoragyáros Bözendorfer, valamit eljött kishúgát megtekinteni a rokon Türr István is: „Siposs Antal matinéja, melyet vasárnap a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett, igen sikerült. A mesteren kívül Türr tábornok, Bözendorfer, ismert bécsi zongoragyáros s még számosan voltak jelen az írók, művészek, képviselők s ismert családok köréből, úgyhogy még az előszobába is jutott hallgatóság. […] Liszt Magyar rapsodia-ját Ramazetter Jolán k[iss] a[sszony] a közönség élénk tapsai közt játszotta. Könnyűdsége, biztossága s átérzett előadása meglepte a hallgatókat. Megemlítjük, hogy Ramazetter k[iss] a[sszony] színészeti tanoda drámai osztályának első éves növendéke.”

Szekrényessy Kálmán későbbi sógornője tehát meglehetősen ígéretesen kezdte színi működését, melyet újabb és újabb sikerek követtek. Már növendék korában valahányszor színpadra lépett a kritika lelkesen fogadta. A másodéves növendékről a színikritika objektíven állapítja meg, miszerint „tud élénken beszélni, ügyesen mozogni” A még ugyancsak elsőévfolyamos színészhallgató a nyári szünetben több társával egyetemben részt vett az 1877. június 11-én megrendezett, krisztinavárosi gyermekek javára tartott jótékonysági koncerten. Jellemzően a színikritika a fellépők közül csupán két hallgató nevét emelte ki. Ramazetter Jolán mellett az ugyancsak országos ismertségre jutó évfolyamtárs Csillag Teréz fürödhetett elismerésben:

„Kitűntek Csillag Teréz a „Heten vagyunk” költeményben, tiszta, magyaros kiejtésével, Ramazetter Jolán kisasszony „Három a daru”-ban értelmes, biztos hangsúlyozásával s érzelmességével.”

Szavalatát követően még zongorajátékával is elkápráztatta közönségét „Liszt egyik átiratát” adva elő. A másodéves Ramazetter Jolánra már mind komolyabb szerepeket bíztak, tudva, hogy tehetsége révén képes azokat művészi módon megformálni. 1878. január 12-én színművészeti iskolája gyakorló előadásán ismételten felhívta magára a sajtó figyelmét: „A Színiképezde, délelőtt 11 órakor matinét rendezett saját helyiségében, beszámolva növendékeinek haladásáról. […] Előadtak két felvonást Shakespeare „Velencei kalmár”-jából, melyben Ramazetter kisasszonynak volt alkalma kitűnni Portia szerepében.”

A budapesti Színiképezdét kiváló ajánlásokkal 1879-ben végezte el, mely után azonnal a hazai színjátszás fellegvárába, Kolozsvárra hívták vendégszerepelni…

Ezt olvastad már?